Get your business to the new heights in no time. It’s super easy with BoostUp.

 

A kiégés járványként terjed – Te hogyan lehetsz immunis?

Egy érdekes jelenségre lettem figyelmes saját magammal kapcsolatban. Akkor történt, amikor az egyik új ügyfelünkkel a munkatársak képzéséről és motiválásáról beszélgettünk. Mi feltettük a szokásos sarokpontózó kérdéseket, köztük a fluktuáció és kiégés mértékére kérdeztünk rá. Őszintén meglepődtem a válaszon, mivel az eredmény a zéróhoz konvergált.

A saját reakcióm elgondolkodtatott. Nem emlékszem olyan egyeztetésre az elmúlt évből, amikor ezek ne kerültek volna szóba, mint elsődlegesen vagy másodlagosan fejlesztendő területek. Erre íme egy szervezet, mely kilóg a sorból és melyet nem érint a túlzott munkahelyi stressz.

 

DE TÉNYLEG EKKORA LENNE A BAJ ÁLTALÁNOSSÁGBAN? 

 

Feltehetően igen. De semmiképp sem szabad elbagatellizálni. A helyzet fontosságára utal az is, hogy már a legnagyobb globális elemzők és piackutatók is kiemelt kutatási területként kezelik a kiégés vizsgálatát. A Gallup 7500 embert bevonó 2018-as felmérése szerint a munkavállalók 23%-a tapasztal kiégésre utaló jeleket rendszeresen és további 44% alkalmanként.* Vagyis a dolgozók kétharmadát érinti többé-kevésbé a kiégés.

A Deloitte által kezdeményezett, 1000 egyesült államokbeli munkavállaló válaszain alapuló felmérés szerint az összes megkérdezett 77%-a vette már észre magán a kiégés tüneteit. Még riasztóbb, hogy az érintettek 91%-a akkora stressznek van kitéve, mely már a munkáját, sőt a magánéletét is befolyásolja. És bár túlnyomó többségük kifejezetten elkötelezett és szenvedélyes a munkája iránt, ez még nem ellenszere a stressznek.**

A WHO idén májusban hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek nyilvánította a munkahelyi kiégést. Definíciójuk szerint a “kiégés egy olyan szindróma, amelyet az a hosszú távon fennálló munkahelyi stressz okoz, melyet nem kezelnek megfelelően.” ***

Úgy tűnik, hogy amit egykoron elsősorban a menedzserek betegségének tulajdonítottak, az a jelenkor munkavállalói számára népbetegséggé vált:  a “burnout szindróma”, azaz a kimerültség, túlterheltség és kiégés tünetegyüttese mára már égető problémává lépett elő a multiknál és a KKV szektorban egyaránt.

Lehet azonban tenni ellene, elsősorban a megelőzéssel. Az alábbi 4 pontot azok az ügyfelek, barátok és szakmabeliek inspirálták, akik tapasztalatom szerint rugalmasan alkalmazkodnak a változásokhoz, kiegyensúlyozottak, ambíciózusak és proaktívak tudnak maradni a sokáig fennálló stressz és a teljesítménynyomás mellett is.

 

 

Mielőtt belekezdenénk, szeretnélek biztosítani afelől, hogy a kiégés elkerülésének képessége sokkal kevésbé veled született adottság, mint inkább tudatos tervezés és következetes gyakorlás eredménye. Tehát légy türelmes magaddal és kezdj el kísérletezgetni az alábbi praktikákkal, időbe telhet mire kialakul a neked leginkább működő szokásrendszer. 

 

ÖNREFLEXIÓ – A rugalmasság és kiegyensúlyozottság megalapozására

 

Vizsgált “alanyaim” egymástól teljesen eltérő életet élnek, de közös vonásuk, hogy objektív énképet igyekeznek fenntartani, és helyén van az önértékelésük. Ehhez gyakran próbálnak kívülről ránézni a helyzetekre, és semlegesen vizsgálni önmagukat. A másoktól érkező kritikát is megfontolják, ezeket el tudják távolítani maguktól annyira, hogy ne vegyék egyből személyes támadásnak.

Azok, akik tisztában vannak az értékeikkel és korlátaikkal egyaránt, ritkábban vállalják túl magukat, és többször élnek meg flow-élményt a munkájukban. Azt nem állítanám, hogy összességében kevesebb kudarc éri őket, de az biztos, hogy könnyebben lépnek túl rajtuk, és gyakrabban ugranak neki újra a kihívásoknak.

Pontosan tudják, hogy mit miért tesznek, és az is tudatos döntés eredménye, ha benne maradnak egy helyzetben vagy éppen kilépnek belőle. A saját motivációik, gondolkodásuk és reakcióik tudatosítását ugyanúgy fejlesztik, mint a képességeiket. Gyakorlással.

Ez mind nagyon komolyan hangzik és az is, mindemellett feltűnt számomra, hogy ők azonban nem veszik túlságosan komolyan saját magukat – többször nevetnek a ballépéseiken és a negatív történéseken, mint ahányszor felbosszantják magukat rajtuk. 

A lelki egyensúlyhoz úgy tűnik elengedhetetlen az önismereti munka, az előrelátó tervezés és folyamatosan tisztában kell lenni azzal, hogy az adott feladat miként járul hozzá a kitűzött célok megvalósulásához. Mindehhez persze egy kis lazasággal érdemes hozzáállni ****

JELENLÉT – A koncentrálóképesség és produktivitás fenntartásáért

 

A mindfulness legnagyobb ellensége a multitasking, tehát amikor egyszerre párhuzamosan több feladat között ugrál a figyelem. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a multitasking egy remek módszer arra, hogy egyszerre több dologgal lehessen haladni, de a kutatások szerint az emberi agy erre nem igazán alkalmas – sőt, bizonyos kutatások szerint 40%-al romlik a produktivitás a monotaskinghoz képest. *****

Az előfeltételezésekkel ellentétben nem kell meditálni vagy jógázni ahhoz, hogy az ember lassítson kicsit, és megérkezzen a jelen pillanathoz – azonban a folyamatos pörgésnek tudatosan kell megálljt parancsolni. Erre tökéletesen alkalmas az irodában felhalmozódott kávésbögrék elmosogatása vagy szimplán az ablakon kibámulás is. A lényeg az, hogy naponta 10-20 perc erejéig megpihenhessen az idegrendszer ebben a “kiüresedett” elmeállapotban.

Még egy jellemző szokást fedeztem fel, ami egyfajta pajzsként véd a záporozó negatív gondolatok ellen. Ez pedig a hála gyakorlása. Semmi különleges dologra nem kell gondolni, de kifejezetten stresszes időszakokban lefekvéskor érdemes végigvenni a napi / heti apró sikereket, pozitív eseményeket, és megemlékezni a támogató emberekről. Ez a gyakorlat csökkenti a szorongást és oldja a hiányosságokra beszűkült látásmódot. ******  Shawn Achor pszichológus szerint a mindennap gyakorolt hálaadás nemcsak boldogabbá tesz, de segít fenntartani az elégedettség érzését is.

 

ÖNGONDOSKODÁS – Az energiatartalékok lemerülése ellen

 

Az óriási hajtás közben könnyen el lehet úszni a kötelezettséget jelentő feladatokkal, és ilyenkor legegyszerűbb a töltődésre szánt időből elvenni. Ezt a legtöbben így csinálják, és ez alól nem kivételek az általam vizsgált személyek sem.

Fontos azonban, hogy a mentális állapotukért  elsősorban saját magukat tartják felelősnek, és pontosan tudják, mire van szükségük ahhoz, hogy ki tudjanak szakadni a mókuskerékből. Erre kialakított stratégiával is rendelkeznek, amihez viszont nem ragaszkodnak mereven – ezért nem is érzik rosszul magukat, ha nem sikerül maradéktalanul hozzáigazodni.

Ahány emberrel beszéltem, annyiféle tevékenységet űznek a kiégés elkerülésére, de közös vonásuk, hogy hetente több alkalommal engedik meg maguknak, hogy ezeknek hódoljanak. A legegyszerűbb dolgoktól kezdve – például a nyugodt tempójú, ülve étkezés – az időigényesebb kikapcsolódásokig, mint a sportolás, művészet, zenehallgatás, olvasás, sétálás, főzés, habfürdőzés.

Egy friss kutatás szerint már heti 120 természetben töltött perc csökkenti a stresszt, a vérnyomást illetve az érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az asztma kockázatát. *******

Apróságnak tűnhet, de hidd el rengeteget számít az idegrendszered pihentetése szempontjából, ha az ágyban már nem telefonozol. Lefekvés előtt fél órával kerüld a villódzó fényes képernyőket (e-book olvasót használni ér). 

 

KÖZÖSSÉG – Mert együtt tényleg könnyebb!

 

A kiégés egyik jellemző tünete az elidegenedés érzése a munkahelyen, mely idővel a személyes kapcsolatokban is jelentkezik. Érthető módon ilyenkor a legkevésbé tűnik jó ötletnek emberek közé menni, pedig a társasági élményekből rengeteget lehet töltekezni. Egy közös étkezés vagy kávézás közben eltöltött hosszú beszélgetés segíti az érzések, gondolatok feldolgozását, és a végére már nem is tűnik annyira kilátástalannak a helyzet.

A bizalmi alapokon nyugvó kapcsolatrendszer védőhálóként funkcionál azokban az időszakokban, amikor a leginkább szükség van a segítségre. Nincs ez másként a munkahelyen sem.

EUREKA TIPP: A játékoknak megvan az az egyedülálló hatása, hogy erőltetés nélkül fókuszálja a játékosok figyelmét egyszerre a jelenbe és egymásra is. A szervezet ilyenkor boldogsághormonokat termel, amitől úgy nyújt minőségi kikapcsolódást, hogy közben nincs meg az az érzés, hogy most “kötelezően kellene relaxálni”. Ajánlott olvasmány: Nyomd be a családon a play gombot!

Egy jó csapatba tartozni motiváló, így ott, ahol a vállalati kultúra alapja az együttműködés és támogató a légkör, a kiégés veszélye és a fluktuáció is jóval alacsonyabb.

 

HA ÉRDEKEL, HOGY SZERINTÜNK MIKÉNT LEHET JÓL CSAPATOT ÉPÍTENI, OLVASD EL A PROFESSION.HU VELÜNK KÉSZÍTETT INTERJÚJÁT.

 

Szerző: Bódi Gabi

EUREKA Games


fotó: Freepik – jogtiszta tartalom

 

* Gallup: Employee Burnout
https://www.gallup.com/workplace/237059/employee-burnout-part-main-causes.aspx

** Burnout without borders
https://www.workplaceoptions.com/blog/burnout-a-new-definition-for-a-global-issue/

*** WHO – Occupational phenomenon: International Classification of Diseases
https://www.who.int/mental_health/evidence/burn-out/en/

**** Lassúság – lehetőség a teljességre.” – TEDx Youth előadás Krajcsó Nellitől
https://www.youtube.com/watch?v=NoNOe_Z3FGg

*****How Multitasking Affects Productivity and Brain Health
https://www.verywellmind.com/multitasking-2795003

****** Mit jelent lassítani?
https://slowbudapest.com/mit-jelent-lassitani/#toggle-id-1

******* Spending at least 120 minutes a week in nature is associated with good health and wellbeing
https://www.nature.com/articles/s41598-019-44097-3?_ga=2.112696324.1434537033.1562277386-282237224.1562277386